Az Oltáriszentség titka

Az Oltáriszentségben Krisztus adja értünk önmagát. Üdvösségünkért, szeretetből és az Atya iránti engedelmességből. Áldozata vérontás nélkül jelenvalóvá válik minden szentmisében. Felőlünk nézve, az emberek oldaláról tekintve nagy titok ez, igazi misztérium. Isten oldaláról nézve azonban nem jelent korlátot az idő. Egyszeri és egyetlen a keresztáldozat, amely
lakoma is egyben: Krisztus valóságos testét és valóságos vérét vesszük magunkhoz. Alapvetően Isten kegyelme tesz méltóvá minket a szentáldozásra a keresztség szentségében. Ha pedig keresztségünk után halálos bűnt követtünk el, a bűnbánat szentségében tisztít meg minket. Aki viszont bocsánatos bűnökkel küzd és megbánja azokat, annak a számára maga az Eucharisztia is megtisztulás és bőséges kegyelem forrása. Ahogyan Ferenc pápa is hangsúlyozza, az Eucharisztia nem a tökéletesek kiváltsága. Ezen a földön senki sem tökéletes, Isten irgalma folytán kaphatjuk vissza a kegyelmi állapotot a gyónásban, hogy újra a szentáldozáshoz járulhassunk. De Krisztus a szentmise után is valóságosan jelen van az átváltoztatott szent színekben. Ennek a jelenlévő Krisztusnak különleges kisugárzása járja át életünket a szentségimádásban. Új, szükséges erőforrás számunkra Krisztus közelsége az Oltáriszentségben. De az Eucharisztia elsődlegesen magát a hálaadást, a szentmise ünneplését jelenti. Benne a pap Krisztus személyében cselekszik. A szentmise tehát a papság alapja és erőforrása is. Az eucharisztikus ünneplésben jelenik meg teljes gazdagságában maga az Egyház, amelyről valljuk, hogy Krisztus titokzatos Teste. Legyen az Oltáriszentség lelki megújulásunk forrása!

Dr. Erdő Péter bíboros
Forrás:
https://www.iec2020.hu/hu/hirek-sajto

eucharisztia

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.