Vallástalan világban élünk

Napjainkban a fejlett világban a népesség egyre növekvő része már teljesen vallástalanul nőtt fel, és hozzászokott ahhoz, hogy magától értetődően Isten nélkül éljen. „Új nyelvet kell találnunk, amellyel egészen személyesen tanúsíthatjuk az Evangéliumot anélkül, hogy bárkire is ráerőltetnénk magunkat.” A keresztény lét lényege szerint együtt jár az Egyházhoz tartozással, mert a „Háromságos Egy Isten” létével arra hív, hogy akik őbenne hisznek, közösséget alkossanak, Isten Egyházát. Korunkban nem az egyházak között keletkezik szakadás, hanem az egyházaktól, sőt, általában a keresztényektől szakadnak el az emberek. Nem hit és hit között van különbség, hanem a Bibliára alapozott keresztény felfogás és egy másfajta, „modern” gondolkodásmód között. Ez utóbbi szerint az ember hit nélkül akar és tud is élni, Isten akarata nem számít. Akik ezt vallják, gyakran intoleránsak a keresztény egyházakkal és hívőkkel szemben, ha azok olyasmiért állnak ki, ami ellentmond a korszellemnek. Ezért „akik még keresztények akarnak lenni, azoknak meg kell változniuk és meg kell térniük, hogy bátran síkra szálljanak az Evangéliumért, amikor az ellene szól a korszellem kívánalmainak.” Ma alapvető keresztény feladat a nyilvánosság előtti tanúságtétel.

(Felhívás az ökumenére – ujember.hu)

vallastalanul

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.