Szombat, nagyböjti idő, 4. hét

4. nagyböjti hét (szombat) olvasmányai:  https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2020-03-28

“Én Uram, Istenem, csak benned remélek.” (Zsolt 7)

Talán már láttál hentes húsvágó bárddal a kezében félbevágott marhát darabolni; ahogy jól irányzott mozdulatokkal leválasztja a csontozatról a húsokat fajtájuk szerint. Ilyen az igazságos Isten, a szívek és vesék vizsgálója.
És erre a határozott isteni mozdulatra szükségünk is van. Mert bennünk minden összekeveredik.
A 7. zsoltárban az üldözött ember imájában ez a keveredés látszik: félelem, harag, elkeseredés, menekülés, Istenbe vetett bizalom gondolat-szilánkjai tolulnak egymásra, mint valami rianás. És Isten kiválogatja ebből a bizalmat, a szabadítás ígéretét, amit megerősít és elmélyít, és elválasztja a rúgkapáló, ijedt védekezéstől, amelyet enged elkushadni, mint valami zsarátnokot. Isten jó meghallgató: nem nyugtatgat, nem csitít, csak megölel, és szilárdan tart. A belé csimpaszkodó ember magától csitul el, magától nyugszik meg, ahogy a kisgyermek elalváskor, miközben édesanyja hajtincsét csavargatja.
Bennünk is sok minden kavarog. Csapongunk, néha csapokdunk is. Csak kapaszkodjunk Belé. És akkor azok a versek maradnak csak bennünk, amiket az olvasmányrend a válaszos zsoltárba beválogatott.

 

„Ember így még nem beszélt!” (Jn 7,40-53)

Néhány mondattal az itt olvasottak előtt Jézus azt mondja magáról: „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék… (Jn 7,37b) Szent János evangélista stílusához tartozik, hogy amikor leírja Jézus egy-egy önmagáról való kinyilatkoztatását utána arról beszél, hogy a hallgatóság hogyan fogadta, milyen volt a beszéd fogadtatása.

Jézus beszéde különféle hatást vált ki az emberekből. Egyesek felismerik benne az Isten által küldött prófétát, mások kijelentik, hogy ő a Messiás és természetesen akad ellenvélemény is jócskán.  Jézus Krisztus személye mindig döntés elé állít minket. Nem lehet, „csak úgy” elmenni mellette…valahogy döntenem kell… „ki ez az ember?” egy forradalmárt, lázítót,tanítót vagy prófétát látom Benne vagy Isten fiát aki megváltott a bűn és a halál átkától. A döntés ma sem könnyű és ma sem születik meg mindig egy csapásra. Valamennyien úton vagyunk Jézus személyének átélésében és megértésében. És ma is körülvesznek minket a rajongók az ellenségesek és a szkeptikusok.

Jézus az ellentétek felett áll. Nem megy bele a farizeusok kicsinyes vitájába, nem bizonygatja igazát. Továbbra is fenntartja korábbi szavait: …aki hisz bennem: belsejéből, az Írás szavai szerint, élő víz folyói fakadnak.” (Jn 7,38)
És ez megingathatatlan igazság. Akkor is, ma is.

Aki most hallgatom Jézus beszédét, lehet, hogy a megszokás unalmassá tette szavait? Pedig „ember így még nem beszélt”. Kérjük a Szentlelket, hogy át tudjuk élni Jézus szavainak örök voltát, és mindig újszerű csodáját!

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.