Szerda, húsvéti idő, 2. hét – Ablakkitámasztó

Igenaptár-napi olvasmányok

Ablakkitámasztó

Ha a konyha vagy a vendégszoba felé akarok szellőztetni, mindig gondban vagyok, mert ott nincs ablakkitámasztó, de még egy babzsák sem, és épp, amikor a friss levegő szeretne bejönni, akkor zsupsz, csapódik az ablaktábla.
János evangélista szerint mi is tudunk olyanok lenni, mint ezek az ablakok. Van, hogy jobban szeretjük a sötétséget, mint a világosságot, és inkább a fejünkre húzzuk a takarót, pedig már ránk virradt.
Húsvétot ünnepeljük még vagy negyven napig. Mert megvirradt, velünk van a Világosság. És résen vagyunk, ha jön a pünkösd szele, nehogy becsapjuk előtte életünk ablakát. Minden nap felkelünk, Jézushoz visszük szívünk első gondolatát. Megyünk, és bengedjük a Szentlelket döntéseinkbe. Büszke ablakkitámasztók vagyunk.
Az apsotolokat börtönbe zárták, mert beszéltek Jézusról, de a sötétség nem tudta fogva tartani a világosságot. Kiszabadultak. Ma Európában gúnnyal, Dél- és Kelet-Ázsiában erőszakkal akarják elhallgattatni a keresztények szelíd hangját. Naponta 11 keresztényt ölnek meg a hitükért. „Barátom… tán rossz szemmel nézed, hogy én jó vagyok?” (Mt 20,15) Igen… Néha… Néha nem akarok világosságot, csak lehúzni a rolót, becsukni az ablakot. Ám akkor beszűrődik a madarak kacagása, és rájövök: a világossághoz tartozom. Szélesre tárom, és kitámasztom az ablakot.

Mikor nehéz megnyílnod mások, a feladatok előtt? Mi segít?ablakkitam

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.