Évközi 14. vasárnap – Kis kutya, nagy kutya…

Igenaptár – napi olvasmányok
Kis kutya, nagy kutya…

… nem ugat hiába – folytathatjuk a nótát, és megjelennek előttünk a kicsi, ugráló, vadul ugató házőrző kutyák és a nagytestű, szelíd terelő kutyák, amelyek egyetlen hang nélkül, lomha mozdulatukkal távoltartják az idegent.
Talán sokan érezzük, hogy engesztelhetetlenül felpörgött az élet újra a karantén után. Egyre többször hasonlítunk a kicsi, izgága házőrzőkhöz, akik mindent hanggal, gyorsasággal próbálnak elérni. Hirtelen megszerveztük a nyaralásunkat, a gyerekeinket táborba küldtük, a kiskertet, a nyaralót lóhalálában rakjuk rendbe… és estére kinyúlunk. Talán vágyva nézzük azokat, akik mint a nagy pásztorkutyák ráérősen intézik teendőiket, és van idejük megállni, és jókat mosolyogni a világon.

Igen, vágyunk erre a megfelezett tempóra, mert erre vagyunk teremtve, ez lakik a szívünkben. Miközben gyorsan ver a pulzusunk, és időnként hajt az adrenalin, a lelkünk nyugalomra vágyik és békére. Ezért érkezik a Messiás a Zakariás-jövendölés szerint szamáron, lassan, poroszkálva szamárnak csikaján. Lassan érkezik, de feltartóztathatatlanul. Kiirtja a harci eszközöket, és békét hoz népének.
Nekünk pedig döntenünk kell: befogadjuk-e az Ő békéjét, vagy tovább pörgünk, ugrálunk, morgolódunk ezerrel? Pál apostol szavai szerint testben élő, de lelki emberek lettünk Krisztusban, és ha az Ő Lelke lakik bennünk, akkor Ő halandó testünket életre kelti bennünk lakó lelke által.

Bár nyilván tovább pörgünk a munkánkban, az élet szervezni való ügyeiben, de arra kapunk Istentől meghívást, hogy életünk súlypontját belülre tegyük, ahol Isten Lelke lakik, aki átalakítja halandó életünket. Nem olyan látványos talán így az életünk, de boldogabb. Lehet, hogy nem ragadtunk meg minden lehetőséget, de nem vesztítettük el egymást a rohanásban. És miközben megszületik bennünk a lomha, nagy kutyák nyugalma, sokak számára kicsivé, jelentéktelenné zsugorodunk. Ám pont ezért ad hálát értünk Jézus az Atyának: “Áldalak téged Atyám, menny és föld ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett ez neked!”

Tedd a szívedre a kezed: kis kutya vagy vagy nagy kutya?
Megkockáztatod a csendes lomhaságot, jelentéktelen kicsiséget?

akutyak

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.