Évközi 15. vasárnap – Tarajos hullám

Igenaptár – napi olvasmányok
Tarajos hullám

Nyáron, amikor nagyon felmelegszik a Balaton, különleges élményt jelentenek a viharos napok. Ilyenkor a déli parton beülhetsz a levegőnél sokkal melegebb vízbe, és figyelheted, melyik oldalról jön tarajos hullám, amit aztán széles vetődéssel átugorhatsz. Ez nagyszerű mulatság. Annál is inkább, mert közelről nem is olyan egyértelmű, hogy a különböző irányból érkező hullámok hol torlódnak össze, hol csapnak át egymáson csipkés tarajokat hányva. Csak jönnek, jönnek a hosszan dagadó hullámok, és hol itt, hol ott vetnek egy-egy rövid szakaszon tarajt. Így aztán ide-oda vetődik a tarajos habot vadászó “hullámugró”.
Aki persze ismeri a hullámok természetét, lehet, hogy okosabb, és talán ki is tudja számítani, hogy hol tarajosodik a hullám. Például az biztos, hogy ahol gyorsan fogy a víz mélysége, ott sok tarajt vet a hullám. Aki pedig mindezt a partról nézi, lehet, hogy nem is törődik azzal, hogy hol tarajosodik a hullám, egyszerűen gyönyörködik a fenséges látványban.

Sokszor viselkedünk hullámugró gyermekként. Hol ide, hol oda vetődünk. Próbálunk sikert bezsebelni itt is, ott is. Vannak aztán bölcsebbek, akik tudni vélik a megoldást, számítanak, terveznek. A végén azonban ők is csak vetődnek, hogy élvezzék a habzó sikert, mint a tarajodzó víz pezsgő fodrozódását.
Az Isten inkább a parton áll. Tudhatná, de nem törődik vele, hogy hol vet tarajt a hullám. Ehelyett gyönyörködik az egészben. Széles mozdulattal szórja magvetőként a magot mindenhová, nem törődve, hogy kiben éppen milyen a talaj, esőt hullat igazakra és gonoszokra egyaránt, nem ítél el senkit, hanem mindenkit gazdag termésre hív, bátorítva a bénító, fojtogató gyomok gyomlálására, a szívet, gondolatot sarokba szorító kövek kiszedegetésére. Aztán egyformán gyönyörködik mindenki több-kevesebb sikerében. “Mert amint lehull az eső és a hó az égből, és nem tér oda vissza, hanem megitatja a földet”, úgy teszi azt termékennyé és gyümölcsözővé.

Erre a számolatlan jóságra “sóhajtozunk mi magunk is bensőnkben”. Vegyünk hát távolságot apró-cseprő, megugrandó céljainktól, és ne csupán számítgatással próbáljunk hatékonyabbak lenni, hanem lépjünk hátra, és gyönyörködjünk az egész életben, melyet ajándékba kaptunk, legyünk hálásak időnkénti eredményeinkért, a maiért is, legyen az százszoros, hatvanszoros vagy harmincszoros.

ahullam

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.