Évközi 19. Vasárnap – Te kié vagy?

Te kié vagy?
Illés próféta kenyértörésre vitte a dolgot: összeveszett a királynéval, megölette az embereit, és most az életéért fut.
Pál apostol végzetesnek ígérkező jeruzsálemi útja előtt írt levelet a befolyásos római zsidókeresztényeknek, hogy összegezze a tanítását, rendezze gondolatait, felkészüljön az esetleges védekezésre, és támogatókat szerezzen.
Mindketten életük legaktívabb időszaka után vannak, kimerültek, fáradtak. Saját ötleteik végére értek, és félnek az előttük álló eseményektől, joggal. Mindketten szembesülnek vele, hogy életük delelőjén túljutva nem az helyes a kérdés, hogy mit végeztem, mindent jól tettem-e, hanem hogy kié vagyok?
Felesleges igazolnom magamat egy idő után, és nem segít, ha olcsó szlogenekkel nyugtatgatom a lelkiismeretemet. Meg kell inkább keresnem, merre az előre, kihez megyek, és kié vagyok?
Az apostolok evezése a viharban ezt jelképezi: dolgozunk, küzdünk, és alig haladunk valamicskét, mert nagy az ellenszél. És a legjobban tesszük, ha ilyenkor elengedjük saját fontosságunk tudatát, mert nem minden rajtunk múlik; inkább megkeressük az Urat, kilépünk a bárkából, és elindulunk felé; nála a vihar lágy szellő suhogásává szelídül. Jelentéktelenné válnak a viharok, amik pedig fákat tördelnek; csak egy számít, hogy az Úr megragadja a karom. Mert az övé vagyok. Ja, hogy közben vízen járok? Észre sem vettem, nem számít. Ő a célom, ő a békém. Hozzá tartozom.
Más nem kell… és te? Te kié vagy?kie vagy

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.