Évközi 26. Vasárnap – Próbáld meg újra!

Hányszor találom szemben magam értetlen tekintetekkel, hitetlenkedő arckifejezéssel: csodabogár vagyok, mert rábízom magam Istenre, akit nem látok, Istenre, aki nem ír népszerű slágereket, Istenre, aki nem mondja meg a tutkót, Istenre, aki annyi mindenben nem segít. Nem segít, hanem kihívásokat ad. Nem megoldásokat árul, hanem felfedezésre hív. Nem énekel, hanem dalra fakaszt. Hogy halld a Te hangod, lásd a Te utad, érezd a Te erőd. Amit aztán megsokszoroz Benned. Amit elegyenget előtted. Amit ércessé, határozottá tesz. Mert önbizalmat ad Neked. Kísér Téged. És bátorít.

Valóban, mint a példabeli fiú: hányszor mondom: “Nincs kedvem.” vagy hogy “Nem akarok.” És Isten nem tajtékzik, nem olvas be nekem, nem terrorizál egy hisztivel, hanem örül. Igen, örül, hogy kimondtam. És várja, hogy továbblépjek. Elinduljak az ismeretlenbe. Vízen járjak. Ne azért menjek, mert tudom, mert akarom, mert megszoktam. Hanem – mert szeretem Őt.

Isten csak annyit kér:

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.