Advent III. Vasárnapja – Ki vagy te?

elmélkedés a vasárnapi szentírási szakaszokhoz

Mit mondasz magadról? Hatszor kérdik meg az okosak, a tanultak Keresztelő Jánostól: “Ki vagy te?”. Tudni akarják. Csak tudni. Ennyi és kész. De elvétik. Mert nem tényeket, állításokat kell tudni, hanem megismerni azt, aki küldte. Tudni igazából Róla kell. Csak Vele kapcsolatban van értelme a tudásszomjnak.

Vele kapcsolatban értjük a világot, egymást, önmagunkat. A legtöbbet viszonyszavak mondanak rólunk, nem pedig állítások. Van ugyan nevem, adóazonosítóm és számlaszámom, de sokkal többet mond el rólam, hogy kinek vagyok a gyermeke, férje, apja, barátja vagy munkatársa. A lényeges az, hogy kihez tartozom, nem az, hogy hol tartózkodom.

János tudja, hogy a Teremtő szava, keze, lába. Tudja, hogy az élete Istené. Tudja, hogy ő Isten jóságának orgonapontja a mindennapok variációs sorozatában.
Tudja azt is, hogy ez minden ember hivatása. Azért jött, hogy ráébresszen erre bennünket, és befogadjuk a hozzánk siető Istent.
Vágyva vágyik arra, hogy mindnyájan megtapasztaljuk, hogy amikor Istent visszük az embereknek, a szegénység gazdagsággá válik, a rossz szokások, a függőségek leoldódnak a szívekről. Mint a kert veteményeit, kisarjasztja szívünkben az igazságot, és az üdvösség ruháiba öltöztet bennünket. A békesség Istene szentel meg minket, hogy egész valónk feddhetetlen maradjon Urunk, Jézus Krisztus eljövetelére. Aki erre hív minket, hűséges, tehát meg is valósítja. (Vö. Iz 61,1-2a.10-11 és 1Tessz 5,23-24)

“Ki vagy te? Mit mondasz magadról?”

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.