Évközi 5. Vasárnap – A honfoglaló íj

elmélkedés az Évközi 5. Vasárnap szentírási szakaszaihoz

Az összetett sztyeppei íjak négy alapanyagból állnak: a fa, az ín, a szaru és a ragasztáshoz használt enyv. Egyes esetekben agancslemezeket is használtak az íj egyes részeinek merevítésére. Fából készül az íj váza és a merev szarvak is. Az íj készítése a szarulemezek kialakításával kezdődik. Erre 30–40 híg enyvréteget visznek fel, majd felragasztják a szarulemezeket, aztán a markolat falemezét. Az íjra ezután három ínréteg kerül. Az inazás során a készülő íjat egyre jobban összehúzzák, a folyamat végére a két szarv akár össze is érhet. A következő lépés az íj felajzása még az ajzófákkal együtt. Ez hetekig is eltarthat. Ezután következik a húzás, melynek hosszát fokozatosan emelik, miközben folyamatosan ellenőrizik az egyensúlyt és a szarvak állását. Az ínréteget érdemes nyírfakéreggel vagy valamilyen bőrrel (kecske, harcsa) beborítani, mert az íjnak ezen része különösen érzékeny a nedvességre. Amennyiben a markolatra agancslemezeket ragasztanak, mindenképpen bandázsolni kell, azaz ínnal kell körbetekerni a lapok végeit a konstrukció megerősítése végett. (Lásd itt.) Az eredmény akár egy-másfél évi munkával: egy remekmű, amelyben a legkülönbözőbb anyagok “tanulnak” meg együtt rezdülni.

Ez azonban nem csupán egy ősi szakma kulisszatitka, hanem életszemlélet is. Az ember arra teremtetett, hogy a házasságban a férfi a nőhöz, nő a férfihoz, a munkahelyen a gyors a lassúhoz, a körültekintő a célra törőhöz hozzáedződjön. Átitassa a másik értékelése, nagyra tartása, mint a szarut a harminc enyvréteg. Erre mondja Pál a korintusiaknak, hogy “gyöngéknek gyönge lettem; mindenkinek mindene lettem… bár mindenkitől független voltam, mindenki szolgájává tettem magam, , hogy minél többeket nyerjek meg.”

Az íjban együtt szolgál a fa, az ín, a szaru, az enyv, az agancs. Összeedződik az együtt hajlásra, megfeszülésre, szolgálatra. Így teszi magát Jézus engedelmes Fiúként az Atya akaratának teljesítőjévé. Panaszkodhatunk Jóbbal, “olyan az ember élete a földön, mint a napszámos napjai… gyorsabban szaladnak, mint a takács vetélője.” Jézus azonban pont ilyennek akar minket, és ha elfáradunk, kézen fog bennünket, mint Simon anyósát, erre rögtön elhagy minket a láz, hogy tovább szolgáljunk neki.

Mit ér külön a fa, az ín, a szaru, az enyv, az agancs? És együtt micsoda erő! Gondold végig, Te melyik vagy és ki mindenkihez kell hozzáedződnöd, hogy a Mester kezében remekmű légy?

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.